 | Vitafórum Új hozzászólás írása Elkerülendő, hogy gyáva senkiháziak más nevével visszaélve provokálják a fórum résztvevőit, minden hozzászóláshoz kiírásra kerül az elküldéskor használt gép címe. Így azonnal látható, ha valakinek a nevében a provokátor lázít! | Pelikan | 2006.10.01. 08:33:46 | Válasz erre | | | | Figyelmesen olvasd!!!
" Mansfeld
(Szilágyi Andor filmje)
Közeledik az 1956-os forradalom kitörésének és vérbefojtásának ötvenedik évfordulója, így rendre mutatják be azokat a filmes alkotásokat, amiket erre az alkalomra készítettek. Az els?t, A szabadság vihara cím? dokumentumfilmet szeptember 7-én láthatta a közönség, a másodikra, a Mansfeld cím? játékfilmre szeptember 14-ét?l ülhetnek be az emberek, a harmadiknak, a Szabadság, szerelem cím? nagyjátékfilmnek pedig októberben lesz a premierje. A Mansfeld rendez?jét, a most 51. esztend?s Szilágyi Andort régóta foglalkoztatják az 56-os forradalom eseményei, ezen belül pedig a 18. életévét éppen csak elhagyó Mansfeld Péternek könyörületet nem ismer? koncepciós pere, majd ezt követ? kíméletlen kivégzése. Szilágyi Andor Mansfeld rövidre szabott életét földolgozta regényben is, és 1996-ban írta a Böllérének cím? színdarabját, amit a kaposvári Csiky Gergely Színház által a forradalom 40. évfordulójára kiírt drámapályázatra küldött el, de nem nyert vele, és ezért nem mutatták be. Szilágyi Andornak A rózsa énekei cím? film az els? egész estés játékfilmje, a Mansfeld pedig a második. Mansfeld Péter 1941-ben született, apja fodrász, édesanyja fodrászsegéd volt, szülei 1951-ben elváltak, n?vérét, öccsét és ?t a bíróság az anyánál helyezte el, ? maga pedig az esztergályos szakmát sajátította el a csepeli Rákosi Mátyás Tanintézetben. A szakma legjobb ipari tanulója címért folytatott versenyben 2. helyezést ért el. A mindössze 15 és fél éves kislegény a forradalom napjaiban a MÁVAG-ban dolgozott, és a Széna téri fegyveres ellenálló csoporthoz csatlakozott. Szabó János, azaz ??Szabó bácsi? megalkuvást nem ismer? lénye, kemény, férfias jelleme, bátorsága, hazaszeretete mágnesként vonzotta a kalandokra vágyó, nagyfokú igazságérzett?l áthatott kamaszt, aki mint egy apára úgy tekintett rá. Mansfeld fegyvereket szerzett, és ? volt a gépkocsis összeköt? a Széna tér és az óbudai Schmidt kastély között. A középkori kínzásoknak alávetett fiú vallatásai során többször említette: ??Szabó bácsinak esküt tettem, hogy életem végéig védem a hazát.? Mansfeld Pétert apróbb köztörvényes b?nök, inkább csak stiklik elkövetéséért 1957-ben tartóztatták le, a kihallgatások során lett a mindenféle balhékba belekevered? gyerekemberb?l tudatos forradalmár. A Kádár-rendszer ellenségévé vált, vallatásai alkalmával olyan konok kitartással és lelke legmélyéig ható meggy?z?déssel védte a forradalom eszméit, hogy az még a tiszteket is meglepte. Nem tudták megtörni, semmiféle megbánást nem tanúsító, s?t a forradalmat dics?ít? magatartása miatt ítélték halálra, és a ??dics?séges tanácsköztársaság? 40. évfordulójának napján, 1959. március 21-én végezték ki. Szilágyi Andor filmje nem dokumentumfilm, így lépésr?l-lépésre nem követi nyomon Mansfeld Péter életének két és fél évét. Inkább történetének példaértékét és példázatjellegét emeli ki. A rendez? Mansfeld Péter sorsán keresztül arra helyezi a hangsúlyt, hogy mit jelent kiállni igazunk mellett, mit kell elszenvedni, föláldozni érte. Ilyen kérdéseket feszeget a film, mint érdemes-e foggal-körömmel ragaszkodnunk meggy?z?désünkhöz? Engedjünk-e anyánk szelíd nógatásának, vagy a hatóságok durva a zsarolásának csak azért, hogy puszta létünk megmaradjon? Élhetünk-e tovább akkor, ha gerincünket saját árulásunk megroppanja? A film h?se hasonló korú társaival együtt el?ször elrabolja Bánkuti elvtárs szolgálati Pobjedáját, majd egy rend?rtörzs?rmestert, akit nem bánt, csak a puskáját veszi el, ugyanis sógorát a megszerzett l?fegyverrel akarja kiszabadítani. Pár nap múlva elfogják ?ket, és jó pár pofont lezavarnak nekik, aminek következtében mindegyikük bevallja a b?nét. Mansfeld, hogy családos barátját mentse, magára vállal mindent, szinte kihívja maga ellen a sorsot. Ezt az egyszer? lefegyverzési ügyet, ??magasabb politikai szempontok? miatt fölfújják, államrendellenes összeesküvéssé dagasztják, ellenforradalmi szervezkedéssé növesztik. Mansfeld h?sként viselkedik, a film végére alakja kimagasodik, mert bátor kiállásával vallatóinak fölébe n?, s?t Feny? f?hadnagyban valamiféle tisztelet alakul ki iránta.
Mansfeldet a 19 éves Fancsikai Péter játssza, aki 1997 óta a Földessy Margit Stúdió növendéke. Fancsikai a filmvásznon nem a Mansfelddel debütál, egy évvel ezel?tt a Tibor vagyok, de hódítani akarok cím? vígjáték f?szerepl?ként ismerhette meg a közönség. Színészi játéka azóta érettebb lett, szerepmegformálásán már csak imitt-amott lehet érezni a kínlódásszagot. A még mindig szemrevaló Mansfeldnét a Mel Gibson Passiójával világsztárrá vált Maia Morgenstern személyesíti meg. Nagy Ervin Feny? f?hadnagy összetett karakterét mintaszer?en fogja meg. Eperjes Károly is kimagasló teljesítményt nyújt Bárányos ezredes hisztis figurájának életre keltésében. A Mansfeld kissé hosszúra nyúlt film, emiatt cselekménye vontatottan halad. Szilágyi Andor inkább a lélek belsejében lezajlódó folyamatokra teszi a hangsúlyt, és nem sokkolja a néz?ket a kínzási jelenetek tömkelegével. Annak mindenestre örülhetünk, hogy ez a film elkészült.
Dr. Pet?vári Ágnes " |
| |
