Ma hagyja jóvá a szlovák kormány a kulturális minisztérium listáját, amely alapján januártól néggyel kevesebb községben használhatják nyelvüket a kisebbségek a hivatalos érintkezésben. Magyarul 11-gyel kevesebb községben lehet beszélni a hivatalos szervekkel.

Az egyetlen kisebbség a ruszin, amely esetében n?tt azon községek száma, ahol a hivatalos érintkezésben is használhatják anyanyelvüket: 68 helyett 91-ben. A németet egy községben lehet ezután is alkalmazni. A többi kisebbség esetében csökkent a falvak száma. Az ukránok az eddigi 18 helyett már csak hat községben használhatják nyelvüket, a romák 57 helyett 53-ban. A magyarok esetében 14 község kerül le a nyelvhasználati térképr?l, köztük a járási város, Vágsellye. Hárommal viszont gazdagodik a lista, ám ebb?l az egyik az az Ebed, ahol mindig is 80 százalék körül volt a magyarok aránya, ám a legutóbbi népszámláláskor még Párkányhoz tartozott, ezért nem szerepelt a listán.

A magyarok száma összesen 47 ezerrel csökkent 10 év alatt, és a fogyás mértéke annál nagyobb, minél kevésbé magyarlakta területekr?l van szó. Például a 80-90 százalékos magyar részarányú településeken a magyarok száma 2-3 százalékkal csökken, de ott, ahol a magyarság kisebbségben van, a fogyás 5-6, s?t 15-20 százalékot is elér. Gyakori nézet, hogy a városok azok, amelyek asszimilálnak. A városokban nagyobb mérték? a fogyatkozás, mint a községekben, azonban ez nem a települések városias jellegére, hanem els?sorban arra vezethet? vissza, hogy milyen az egyes településeken a magyarok aránya. "Egy 20-30 százalékos magyar részarányú városban vannak magyar iskolák, magyar társadalmi szervezetek, egyesületek, míg ha egy faluban kisebbségbe kerülnek a magyarok, a magyar intézmények kiüresednek, formálissá válnak, esetleg megsz?nnek. Ennek következtében folyamatosan átalakul a község nyelve, a nyelvhasználat gyakorlata. A falvakban 50 százalék alatt jelent?s intézményváltozás következik be, a községben él? magyarok arányának csökkenésével párhuzamosan n? a vegyes házasságok aránya, az ilyen házasságból született gyermekek pedig zömmel már nem magyarok lesznek. Ilyen módon néhány évtized alatt átalakul a községek etnikai szerkezete." - mondta Gyurgyík László szociológus a pozsonyi Új Szónak.

Az MKP igyekezete, hogy a nyelvhasználati határt húszról tízre csökkentsék, eddig eredménytelen volt, s valószín?leg a közeljöv?ben sem lesz erre politikai akarat.

Az Új Szó honlapján megtalálható a lista változásokról.

2003. november 13. - forrás: Új Szó