Románia mai területének közepén fekv? Székelyföld és a környék megyéinek felosztásáról és más megyékhez történ? csatolásáról szóló törvénytervezetet nyújtott be 10 nagy-romániás képvisel?. A határozat értelmében nem maradna magyar többség? megye és megyeközpont Romániában. Az indoklásban a tömbmagyarságot betegségnek min?sítették.

Az RMDSZ is elítélte a tervezetet, amelynek célja a mai Románia közepén lév? megyék (Brassó, Fehér, Hargita, Kovászna, Maros, Szeben) újrafelosztása oly módon, hogy ennek következtében ne maradjon egyetlen olyan megye vagy megyeközpont sem, melynek lakossága többségében magyar.

A tervezet indoklása a román BTK több cikkelyébe ütközik. Az indoklás "intoleráns magyar kisebbségr?l" beszél, amely a románság "?sellensége", a tömbmagyarság létét pedig egy oly "betegségnek" min?síti, amelyet id?vel meg kell oldani, és amelynek okozója az "új demokrácia, mely újranyitotta az agresszív szuvasodást". Ezen kívül természetesen a román állam tekintélyének gyengülése is szerepel az indokok közt (vajon miért?).
A tervezet szerint Kovászna (Háromszék) megyét Brassóhoz csatolnák, így 700ezer lakosú, 70%-ban román megye jönne létre, Hargita megyét felosztanák az eredeti Csík és Udvarhely részre, Csíkot Maros (Maros-Torda) megyével vagy annak egy részével csatolnák össze, Udvarhelyet pedig az egykori Nagy-Küküll? megye keleti felével, Segesvár központtal.

Az okmányt jogszer?en a f?ügyésznek kellene vizsgálnia, és nem is fordulhatott volna el?, hogy ilyen tervezet egyáltalán eljusson a parlamentig.
Az RMDSZ szerint "mindaddig tehát, amíg a Parlamentbe be lehet nyújtani olyan javaslatokat, amelyek a magyar nemzeti közösség felszámolására törekszenek, szükség van egy er?s magyar képviseletre az ország legfels?bb törvényhozó testületében". Csak bízhatunk benne, hogy a magyarság jelenlegi hivatalos képvisel?i alkalmasak erre az er?s képviseletre, hisz az elmúlt évek nem olyan egyértelm?ek ezzel kapcsolatban.

2003. szeptember 11. - forrás: Erdély ma, Erdély ma (másik cikk)