Jóllehet a kedvezménytörvény által az elszakított területeken él? magyaroknak nyújtott munkavállalási lehet?ségek jelenleg még érvényben vannak, ez - a módosítási tervezetet ismerve - már nem sokáig lesz így. Addig is, amíg "sikerül" teljesen legálisan távol tartani az anyaországtól a határon túli magyar munkaer?t, a magyar állam különböz? bürokratikus akadályokat állítva veszi fel a harcot - szó szerint! - az Alföldön dolgozó erdélyi mez?gazdasági munkásokkal.

A mez?gazdasági termelés természetéb?l adódóan bizonyos id?szakokban sokkal több munkát kell elvégezni a földeken, mint máskor (pl. szüret). Ilyenkor a gazdák rendszerint idénymunkásokat alkalmaznak. A magyarországi munkanélküliség ellenére az Alföldön mégis hiány mutatkozik a jelentkez?kb?l, ami veszélybe sodorja a munkák elvégzését, végs? soron a termést. Az utóbbi években ezért az alföldi gazdák a trianoni határokon túlról, els?sorban Erdélyb?l kerestek munkaer?t a munkaer?hiány enyhítésére. Az Orbán-kormány által meghozott kedvezménytörvény felcsillantotta a lehet?ségét annak, hogy jóval egyszer?bbé és gyorsabbá váljon az ezzel kapcsolatos ügyintézés (az engedélyek beszerzése), ami a feketemunka visszaszorulásához vezethetett volna.
Sajnos azonban a valóság mást mutat: amit az egyik kezével ad a magyar állam, visszaveszi a másikkal. Egy miniszteri rendelet szabályozza a munkavállalási engedélyek kiadásának mikéntjét, és ennek értelmében (magas összegért, több hónapos procedúra után) lehet megszerezni a szükséges papírokat. A rendelet azonban azt is el?írja, hogy az igényl?nek napra pontosan meg kell adnia, hogy mikor és milyen munkát fog végezni az alkalmazott. Nyilvánvaló, hogy ezt a mez?gazdasági munkák esetében, hónapokkal korábban teljességgel lehetetlen el?re megmondani! Ily módon, a betarthatatlan rendeletre való hivatkozással, gyakorlatilag minden itt dolgozó vendégmunkást el lehet üldözni, nem csak a feketén dolgozókat.
A Medgyessy-kormány a hivatalba lépése óta példamutató szorgalommal látott neki, hogy teljesítse ezt a feladatot. Határ?r-kommandók járják az Alföldet, gyakran helikopterek bevetésével folytatnak valóságos hajtóvadászatot a földeken dolgozó munkások után. (A helybéliek véleménye szerint még besúgók is segítik az idegenrendészek munkáját.) Ha a betarthatatlan szabályok megszegését tapasztalják, a gazdára munkásonként legalább 250 ezer forintos bírságot szabnak ki, az itt dolgozó határon túli magyarokat pedig több évre kitiltják az országból.
"Engem Ceausescu nem tudott románná tenni, a magyar határ?röknek viszont sikerült. Amikor a kétéves kisfiam kezéb?l rúgták ki a tejesüveget, megértettem, nincs mit keresnem ebben az országban. Én eddig szívem fölött hordtam a magyarigazolványomat, de többé nem állok fel a magyar Himnusz hallatán, és azt javaslom a határ?röknek, ne énekeljék ?k sem a Székely himnuszt. Soha többé nem jövök Magyarországra." - mondta könnyek között Berkecz László soltvadkerti polgármesternek egy székely vendégmunkás, aki nem várta meg, hogy kitoloncolják, inkább önként hazatért.
A hazatoloncolások miatt jelenleg súlyos munkaer?hiánnyal küzdenek a termel?k, ami azt jelenti, hogy komoly veszélybe került az idei termés. A soltvadkerti polgármester például egy önkormányzati ülésen kijelentette, hogy "ha nem sikerül megoldani az erdélyi vendégmunkások foglalkoztatásának problémáját, akkor a vadkerti sz?l?k nagy részét fel lehet szántani". A gazdák demonstrációkkal adtak nyomatékot a helyzet megoldását szorgalmazó követelésüknek, mindeddig eredmény nélkül. S?t, eléggé kérdéses, hogy várhatunk-e egyáltalán bármiféle pozitív fordulatra, miközben a kormány a kedvezménytörvény kiürítésén (a munkavállalási lehet?ségek megvonásán) fáradozik, az országos sajtó pedig mélyen hallgat a problémáról!

2003. május 11.