Bár több külügyér sok helyen sokaknak állította, hogy nem okoz majd komolyabb gondot az elszakított magyarjainknak (Kárpátalján, Erdélyben vagy a Délvidéken) a kishatárátlép?k megszüntetése, mégis jól tudjuk, hogy mindez igenis komoly anyagi áldozatokat, rengeteg újabb utánjárást, bosszúságot jelent. Mégsem jutnak el a legkézenfekv?bb megoldásig, az angolok által is használt kett?s állampolgárságig, amely ugye, ha jó a briteknek, bizonyosan "EU-konform" kell legyen - s tán a magyaroknak is megfelelhet.
Magyarországnak természetesen az az érdeke, hogy az elszakított területek magyarsága ne hagyja el a szül?földjét, ne költözzön át a csonka állam területére. Ezért számunkra az Egyesült Királyság példája lehet a követend?. Angliának ugyanis van olyan állampolgársági státusa, amely magában foglalja a brit útlevélhez f?z?d? jogot, de nem teszi lehet?vé a letelepedést az országban.

A kett?s állampolgárság a megoldás (B92, 2002. november 14.)

Ágoston András, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Pártjának elnöke szerdán a Betának nyilatkozva kijelentette, a határokon kívül él? magyarok számára a kett?s állampolgárság volna a "végleges és legjobb megoldás". "A kett?s állampolgárság a legmegnyugtatóbb megoldás, kiváltképp a vajdasági és a kárpátaljai magyarok részére, akik a jöv? évt?l kezd?d?en csak vízummal utazhatnak Magyarországra." Ágoston úgy véli, Magyarország nem mutat készséget a kett?s állampolgárság bevezetése iránt, mert "semmiféle akadályt nem akar az Európai Unió felé vezet? úton".
Mint Bársony András, a magyar külügyminiszter els? helyettese szerdán a Betának nyilatkozva kijelentette, december 31-ét?l megsz?nik a kishatárforgalmi átlép?, a jöv? év harmadik negyedét?l kezd?d?en pedig vízumkötelezettség lép életbe a jugoszláv állampolgárok számára.
Bársony mindezt a szegedi Délvilágban megjelent írás kapcsán nyilatkozta, amely azt az információt jelentette meg, miszerint 2003. július 1-jét?l vezetik be a vízumkényszert a jugoszlávok számára. A magyar külügyminisztérium magasrangú tisztségvisel?je azt is elmondta, Magyarország akkor ad ki majd csak schengeni vízumot, ha formálisan is az EU tagja lesz. Hozzátette, ez gyakorlatilag azt is jelenti majd, hogy az EU országaiban dolgozó jugoszláv állampolgárok Magyarországon keresztül történ? átutazása során a schengeni vízum nem lesz érvényes, hanem külön magyar vízumot is ki kell váltaniuk.

MTI (2002. november 15.)

A Magyarok Világszövetségének (MVSZ) elnöke szerint indokolt lenne átgondolni a kett?s állampolgárság jogi intézményének megteremtését.
Patrubány Miklós err?l pénteken beszélt Budapesten, amikor újságírók el?tt a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) vasárnapi ülésén várhatóan szóba kerül? kedvezménytörvény tervezett módosításáról fejtette ki álláspontját.
Elmondta, az MVSZ alkalmasnak érzi az id?t arra, hogy a politikusok figyelmébe ajánlja a külhoni magyar, illetve a kett?s állampolgárság lehet?ségének végiggondolását.
Szólt arról is, nem tartja indokoltnak, hogy a kedvezménytörvényt kulturális és kisebbségi jogokká min?sítsék, így azt sem, hogy "kilúgozzák" bel?le a munkavállalási engedélyt még akkor sem, ha jelenlegi formában bonyodalmakat is okoz.
Patrubány Miklós ugyanakkor értetlenségét fejezte ki amiatt, hogy bár az MVSZ a Máért alapító tagjai közé tartozik, mindeddig nem kapott meghívót a vasárnapi ülésre. Véleménye szerint az MVSZ kirekesztésének sem jogi, sem pedig politikai alapja nem lehet. [Ez is a bels? trianont er?sít? tett!]

Magyar Szó (2002. november 23.)

Belgrádban, szerencsésebb esetekben Szabadkán kell majd órákat várni, hogy 20-30 euróért vízumhoz jussunk. Ez a tény valóban sújtja mind erkölcsileg, mind anyagilag az itteni magyarságot. Nem lennék igazságos, ha nem írnám le, hogy ez más nemzetiségekre is vonatkozik, de legtöbben Magyarországra mégis csak Délvidékr?l, az itt él? magyarság utazik (Gondoljunk csak azokra a szül?kre, akiknek gyermeke az anyaországban tanul). Nos, ide jutottunk "okos" politikánkkal a XXI. század elején! Ezt a schengeni vízumkényszert kellene valahogyan megszüntetni, de aligha hiszem, hogy erre politikusaink, valamint a magyar "triumvirátus" emberei (Medgyessy - Kovács - Kuncze) részér?l, valami elfogadhatót tudnának elérni.

HL (2003. január 4.)

A Székelyföldi (Alsócsernátoni) Fórum (1998) - határozatban fogalmazta meg az erdélyi magyarság kett?s állampolgárság iránti igényét.
Az Európa Tanács által aláírásra megnyitott új Európai Állampolgársági Egyezmény (1997), amely az 1963-ban kötött Egyezménnyel ellentétben, nem tiltja a kett?s állampolgárságot, s?t, rendelkezik a kett?s és többes állampolgárságról, új helyzetet teremtett - a polgár, aki a jogalany és az állam, amely a jogalkotó, saját hatáskörében rendelkezhet a polgár és az állam közötti jogi viszony létrejöttér?l - az állampolgárság elnyerésér?l.
Az érvényben lev? Európai Állampolgársági Egyezmény az állam saját hatáskörébe juttatja azt a jogot, hogy meghatározza, kik az állampolgárai, s e hatáskör gyakorlásába senki nem szólhat bele. Tehát a Magyar Köztársaság nemzetközi egyezményben feltüntetett joga meghatároznia, hogy ki nyerhet el magyar állampolgárságot.
Több európai állam élt s él a lehet?séggel, még Románia is, hiszen az Állampolgársági Törvényét az Európai Egyezmény megjelenése után rögtön módosította és kiegészítette - az amúgy is meglév? kett?s állampolgárság intézményét meger?sítette.
Magyarországnak nem kellene egyebet tennie, mind az Állampolgársági Törvényt az Európai Állampolgársági Egyezménnyel összhangban kiegészítenie - az állampolgárság elnyerését saját hatáskörben szabályozva, a nemzeti hovatartozást is feltétellé lehetne tenni.
Tehát: nemzeti hovatartozás alapján elnyerni a magyar állampolgárságot! Még nemzetközi vitát sem gerjeszthetnének, hiszen az állam saját hatáskörébe tartozik ilyenképpen dönteni - s e döntést más állam nem akadályozhatja meg!
Az "aggodalmak" pedig szertefoszlanak, ha ismerjük a Magyar Alkotmányt (Alaptörvényt): - általános választáson csakis az vehet részt, akinek Magyarországon állandó lakhelye van, (s ha egy erdélyi magyar nemzeti hovatartozása gyanánt elnyeri a magyar állampolgárságot, azzal még nem szerzett letelepedést, illetve állandó lakhelyet), - helyhatósági választáson csakis az vehet részt, akinek a településen állandó lakhelye van, még ha nem is magyar állampolgár.
Tehát a politikai jogok fenti tárgyban vitatott kérdései megoldottak.

Dr. Csapó I. József

A kett?s állampolgárságról (Háromszék, 2003. január 9.)

- Igaz-e, hogy Markó Béla ellene szólt a kett?s állampolgárságnak? - kérdi t?lem a kolléga annak tudatában, hogy a kérdéses lakossági fórumról én számoltam be december 21-én a lap hasábjain. Ilyenkor sajnálja az ember, hogy lényeges dolgokról óhatatlanul le kell mondania a terjedelmi korlátok, a lapzárta sürgetése stb. miatt.
A lakossági fórumon, melyen véleményem szerint a legfontosabb az volt: napnál világosabbá vált, a székelyföldi közhangulatban gyökeres fordulat következett be, a népcsoport figyelmen kívül nem hagyható része többet és mást vár el érdekvédelmi szervezetét?l, mint amit az eddig nyújtott neki - nos, e kemény számonkéréssé változott találkozón valóban felmerült a kett?s állampolgárság kérdése, mégpedig a következ? módon. Markó Béla az RMDSZ "sikersztori" tételeként szólt arról: egy éve eltörölte az EU a beutazó román állampolgárokkal szembeni addigi vízumkényszert, s hogy még jobban megértsük, mekkora szerencse ez ránk nézve, kilátástalannak min?sítette az e kegyben nem részesül? ukrajnai és szerbiai, a kárpátaljai és vajdasági magyarok helyzetét e tekintetben. Odáig ment, hogy kijelentette, utóbbiak esetében kisült volna, "nincs megoldás" számukra, menthetetlenül leereszkedik hát a szerb és ukrán határon az új vasfüggöny. Milyen jó, hogy Romániát másként bírálták el!
A hozzászólások rendjén Kónya Ádám városi tanácstag erre fel jegyezte meg, nem ért egyet e sarkított kijelentéssel, hiszen pontosan ilyen esetekre dolgozták ki jogászok a közelmúltban a kett?s állampolgárság (tegyük hozzá: kiegészítésként a valamivel korlátozottabb jogokat nyújtó, de a kiutazást ugyancsak megkönnyít? külhoni állampolgárság) jogi kategóriáját, mely állampolgárságot ha megkapja a kisebbségi magyar, akkor az EU mégoly kilenczáros kapuja is megnyílhat el?tte, miként van arra példa a kontinensen más anyaállamok és kisebbségeik esetében. A Kónya Ádámi figyelmeztetés nem maradt hatástalan, hiszen pontosan a markói kijelentés pontatlanságára, elfogultságára világított rá. Markó nem kerülhette meg a választ, meglehet?sen er?tlenül annyit mondott csak: a kett?s állampolgárságot egyének számára adott lehet?ségnek tartja, de nem hiszi, hogy közösségek számára is megoldás lenne. De hogy miért nem - nos, ennek kifejtésével adósunk maradt. Nem utolsósorban talán azért is, mert állítása - noha politikailag ilyen vagy olyan okokból persze igazolható - jogilag a mai európai rendszer alapján végs? soron nem indokolható, s?t tarthatatlan.

B. Kovács András

2003. január 13. - forrás: B92, Magyar Lobby (HL), Háromszék