A délvidéki településekr?l a háború idején keveset lehetett hallani, hiszen jóval fontosabb (?) dolgok történtek Koszovóban, Boszniában. Sajnos, még ma is csak ritkán értesülünk az országrész történéseir?l.

Magyarcsernye egyike azoknak a ritka községeknek melynek nincs saját hírközl?je. Ezért a román határ menti község életér?l keveset hallani. Folynak az el?készületek a nagybecskereki regionális tévé beindítására és a magyarcsernyeiek remélik, hogy általa a jöv?ben fedve lesznek helyi történéseik is. Nem véletlen, hogy a község vezet?inek sajtótájékoztatóját Nagybecskereken tartották meg.
Mint ahogy dr. Stefik Ferenc a községi végrehajtó bizottság elnöke mondja az országhatár közelsége, valamint a természet adta lehet?ségek ellenére az elmúlt negyven év alatt a község lakosságának a száma 22 500-ról 12 500-ra zsugorodott. Csak az elmúlt egy évtized alatt 2500-al csökkent a vidéken él?k száma. Gyakorlatilag elt?nt egy-két település lakossága. A fiatalok zömében másutt keresik a boldogulást, azok pedig akik itthon maradtak nem jutnak munkához, családot is nehezen alapítanak. A lakosság egyre inkább elöregedik.
Sajnos a szerémségbeli falvakhoz képest még Magyarcsernye is nagyon jó helyzet?nek mondható. Nem mindennapi eset, mégis jól példázza a helyzetet, hogy a minap Mitrovicán a magyar nyelvet és a nemzeti hagyományok ápolását célul kit?z? egyesület tagjai alakuló gy?lésükön kénytelenek voltak szerbül felszólalni, mert a 12 alapító tag közül csak egyetlenegy beszéli jól anyanyelvünket. Ráadásul nem is magyarok kezdeményezték az alapítást, hanem Eduard Spanovic horvát plébános, aki nagyon sokat segített abban, hogy a kezdeményezés valósággá is váljék. Mitrovicán egyébként az 1991-es népszámlálás szerint 900, a legutóbbi szerint 700 olyan személy van, aki magyarnak vallotta magát.

2003. április 7. - forrás: Magyar Szó