Mi késztet egy "magyar" politikust arra, hogy saját közösségének céljaival szemben ellenségesebb legyen, mint egy nemzeti elfogultsággal és a pártállami központosítás mentalitásával megterhelt testület? Mi készteti arra, az egyetlen parlamenti jelenléttel rendelkez? romániai magyar politikai szervezet els? emberét, hogy a csúsztatásokat sem mell?zve félrevezesse közösségét, semmibe vegye annak kinyilvánított akaratát?

A Székely Nemzeti Tanács az ?szi parlamenti választások után ismételten Románia parlamentje elé kívánja terjeszteni Székelyföld Autonómia Statútumát.
A javaslat szerint a népszavazás a közigazgatási határoknak a megváltoztatásáról szólna, és nem az autonóm Székelyföld létrehozásának igényér?l. Ez utóbbi megtörtént, a székelység akaratnyilvánító népszavazását érvényesnek tekintjük, és nem kívánjuk megismételni. A kinyilvánított közösségi akarathoz ugyanis semmit nem tud hozzátenni a népszavazás hivatalos jellege.

Ezek után érthetetlen Markó Béla RMDSZ elnök állítása, amely szerint ebben a kérdésben csakis országos népszavazás írható ki. A pártelnök nyilatkozata magyar szempontból rosszabb, mint az a negatív véleményezés, amit Románia Parlamentjének Törvényhozási Tanácsa adott 2004-ben a törvénykezdeményezésr?l. A nyíltan ellenséges, nemzetközi dokumentumokat is tendenciózusan átíró testület ugyanis nem az országos népszavazás elmulasztását rója fel a kezdeményez?knek, hanem a helyit. Szó szerint ezt tartalmazza: "Ebb?l a szigorúan formai, eljárásbeli szempontból nézve jelen törvénykezdeményezés nincsen alátámasztva a jelzett megyék polgárainak véleménynyilvánításával, hogy egy autonóm régióhoz kívánnak tartozni."

Egy másik megközelítésben, ha a kezdeményezett helyi népszavazás kérdése tényleg Székelyföld autonómiájára vonatkozna, akkor is azt várnánk el a magyarság képvisel?it?l, az Európai Unióban honos gyakorlattal, a demokrácia elveivel érveljenek, hiszen, sem Skócia, sem Wales autonómiáját nem el?zte meg egész Nagy Britanniára kiterjed? népszavazás. És folytathatnánk a példák sorát.

Félrevezet?, s?t rosszindulatú a szövetségi elnök azon megjegyzése is, hogy "aki a romániai parlamenti választásokkor szervezne népszavazást, nem autonómiát akar, hanem demagóg módon népszer?séget hajhász". Hiszen az egyébként ajánlott november 30-i dátum kiválasztását gyakorlati okok indokolják: egyrészt így kevesebb költséggel szervezhet? meg a népszavazás, másrészt a magyar közösség számára mozgósító er?vel hat a két fontos esemény egyidej?sége. Ugyanakkor lehet?ség nyílik arra, hogy a frissen megválasztott magyar képvisel?k és szenátorok már tevékenységük kezdetén támogathassák az autonómiáról szóló törvénytervezetet.
A kollaboráns RMDSZ román jelölteket indít
Az RMDSZ román jelölteket javasol parlamenti képvisel?i listájára az Erdélyen kívüli megyékben, valamint Bukarestben. A szövetség vezet?sége úgy döntött, mind a 452 egyéni választókörzetben állít jelöltet a parlamenti választásokra. Kovács Péter, az RMDSZ ügyvezet? alelnöke szerint a román jelölteknek nem kell ismerniük a magyar nyelvet, a lényeg az, hogy "képesek szavazatokat szerezni az egyéni választókörzetes rendszerben, nem kifejezetten az RMDSZ számára"...

2008. szeptember 15. - forrás: SZNT, Háromszék, MÉA