A vajdasági Temerin mellett található Csurogon (Curug) ismeretlenek darabokra törték a titói partizánosztagok által 1944-45-ben kivégzett ártatlan magyar áldozatok emlékére állított síremléket. A márvány sírkövet október 12-én helyezték betontalapzatba az egykori veszt?helyen, ahol akkoriban sintérgödör, most szeméttelep van. Az emlékm?vet Teleki Júlia vajdasági parlamenti képvisel?n? kezdeményezésére állíttatták fel, a helyi magyar közösség és a kivégzettek hozzátartozóinak támogatásával. A márványkövet egy hétre rá kidöntötték ugyan, de a helyi magyar közösség visszaállította talapzatába, és a vérengzések 58. évfordulóján, vasárnap tartott megemlékezésen felszentelték a sírkövet. Teleki Júlia "felháborító b?ntettnek, az emberi jogok sárba tiprásának" min?sítette a történteket és feljelentést tett.

Darabokra törték a síremléket

Meggyalázták, darabokra törték a vasárnap újra felállított, felavatott, felszentelt síremléket Csurogon. A hozzátartozók támogatásával Teleki Júlia a saját felel?sségére, mint írtunk róla, az idén maradandó emléket szeretett volna állítani az 1944/45-ös megtorlás áldozatainak a csurogi és a környékbeli magyarok veszt?helyén. Az egykori sintérgödörnél, a mai szeméttelepen október 12-én beton alapzatba helyezték a sírkövet, amelyre egyetlen mondat került: "Akikért nem szólt a harang, 1944/45". Hat nap után a síremléket ismeretlen tettesek ledöntötték. A kezdeményez?ket ez nem riasztotta el, visszaállították eredeti helyére a sírkövet. Nyolc éve tartanak nyilvánosan megemlékezéseket, de még soha korábban nem voltak ennyien, mint a vasárnapi, els? hivatalos megemlékezésen. Hivatalossá tette ezt Miroslav Mrnustiknak, a Vajdasági Képvisel?ház alelnökének az áldozatok el?tti tisztelgése és f?hajtása, valamint a tartományi parlament koszorúja, amelyet Bacskulin István tartományi mez?gazdasági segédtitkárral együtt helyeztek el.
A történtekr?l Teleki Júlia értesítette a hivatalos szerveket, a Vajdasági Képvisel?házat.

Ismét ledöntötték az 1944-es áldozatok csurogi síremlékét

A síremlék dirib-darabra zúzva; a virágok, a félig elégett gyertyák szinte érintetlenek Csurogon.
Az idén, mint írtunk róla, Teleki Júlia, akinek az édesapja szintén itt nyugszik, a hozzátartozók támogatásával, saját felel?sségére és költségén maradandó emléket szeretett volna állítani. A síremléket el?ször október 12-én helyezték a beton alapzatba, amelyre egyetlen mondat került: "Akikért nem szólt a harang 1944/45". Hat nap után a síremléket ismeretlen tettesek ledöntötték. Ennek ellenére a hozzátartozók úgy határoztak, hogy a sírkövet visszaállítják eredeti helyére. Nyolc éve tartják meg nyilvánosan a megemlékezéseket, de még soha korábban nem voltak ennyien, mint vasárnap, az els? hivatalos kegyeletadáson, síremlékavatáson és felszentelésen. Hivatalossá tette Miroslav Mrnustiknak, a Vajdasági Képvisel?ház alelnökének az ártatlan áldozatok el?tti tisztelgése és f?hajtása, valamint a tartományi parlament koszorúja, amelyet Bacskulin István tartományi mez?gazdasági segédtitkárral együtt helyeztek el. Lapunknak Teleki Júlia, Miroslav Mrnustik és Predrag Nadjalin, Csurog helyi közösség tanácsának elnöke nyilatkozott.

Miroslav Mrnustik: Csurog Vajdaság szégyene

Megrendített a vandál cselekedet, amely teljesen megsemmisítette a kommunista vezérek áldozatainak emlékm?vét Csurogon. ?szintén remélem, hogy ezt egyén(ek) tette(ék), hogy minden becsületes csurogi polgár el fogja ítélni és hogy segíteni fognak a biztonsági szerveknek, hogy a tetteseket miel?bb azonosítsák, valamint felel?sségre vonják és megbüntessék. Csurog és Vajdaság szégyene is ez, ami Csurogon a síremlék szétzúzásával történt. Mélységesen elítélem ezt a vandalizmust, és hinni szeretném, hogy soha többé nem ismétl?dik meg.

Teleki Júlia: Az emberi jogok legdurvább megsértése

Az emberi jogok legdurvább, legembertelenebb megsértése történt azzal, hogy Csurogon másodszor is ledöntötték, dirib-darabra törték a síremléket. Err?l tájékoztatnunk kell a közvéleményt, az illetékes szerveket itthon és külföldön egyaránt. Jómagam feljelentést teszek ismeretlen személy(ek) ellen.

Predrag Nadjalin: Elítélem a vandalizmust

Megrendített a síremlék ledöntése, darabokra törése. Egy emlékm?nek, attól függetlenül, hogy kié, állnia kell! Ha másért nem: figyelmeztetésül, hogy soha ilyesmi ne történhessen meg a jöv?ben. Elítélem ezt a vandalizmust - jelentette ki a Magyar Szónak, Csurog helyi közösségének elnöke, és hozzáf?zte: - A községi rend?rparancsnok megígérte, hogy megkísérelik felderíteni a tetteseket. Azt is azonban el kell mondani, hogy a felállított síremléknek nincs semmilyen hivatalos dokumentációja, minden urbanisztikai, területrendezési terv nélkül készült. Nagyon nehéz lesz terhelni valakit valamiért, aminek nincs hivatalos nyoma.
A helyi közösség elnöke elmondta, hogy hamarosan egy kerekasztal-beszélgetést szerveznek erre a témára, melyre meghívják az 1941-es razzia túlél?it, a kivégzettek hozzátartozóit, az 1944-es áldozatok hozzátartozóit; történészeket, szakembereket, politikusokat.

Tiltakozunk!

Vajdasági Reformistákat megdöbbentette a csurogi temet?ben elkövetett legújabb vandalizmus, a magyar nemzetiség? polgároknak emelt emlékm? ledöntése. Az ezen a helyen ki tudja hanyadszor elkövetett sírgyalázás civilizáció-ellenes cselekedet, amelyr?l mi, Vajdasági Reformisták úgy gondoltuk, hogy Vajdaságban soha sem fog többé megtörténni. Tévedtünk. Mégis reméljük, hogy ez egyéni huliganizmus, és nem szervezett akció következménye. A legerélyesebben tiltakozunk e csurogi események miatt, reméljük, hogy a belügyi szervek hamarosan felfedik e gaztett elkövet?it. Felhívjuk a demokratikus és mindenekel?tt a vajdasági nyilvánosságot, hogy ítélje el e cselekedetet, mert a hallgatás jóváhagyást is jelenthet, ami a multietnikai, multikulturális, többnemzetiség? és toleráns Vajdaság számára végzetes lehet.

Vandál tett
(A tartományi kisebbségi titkár közleménye)

A csurogi emlékm? ledöntése után, néhány nappal ezel?tt ismét felállították az 1944-ben és 1945-ben ítélkezés nélkül kivégzett csurogi magyaroknak szentelt síremléket, amelyen ez állt: "Akikért nem szólt a harang, 1944-45". A síremléket a tragikus eseményekre és az ártatlan áldozatokra való megemlékezés jeléül és annak érdekében emelték, hogy ez soha ne ismétl?djön meg többé. Sajnos, nem sokkal ezután ismeretlen tettesek ledöntötték a síremléket, és darabokra törték. Ez a vandál cselekedet kedvez?tlenül befolyásolja az e térségben él? nemzeti közösségek együttélését, kölcsönös megértését, toleranciáját, ami több évszázados együtt élés során alakult ki. Ez az embertelenség csak azoknak az érdekét szolgálhatja, akik meg akarják akadályozni a másság tiszteletben tartását és a tolerancia megteremtését. Reméljük, hogy ez egyedi eset, és követeljük, hogy a b?nüldöz? szervek miel?bb fedjék fel és büntessék meg az elkövet?ket.

Követeljük a békés megemlékezésre való jogot
(Az Árgus civil egyesület tiltakozása a csurogi síremlék meggyalázása miatt)

Az Árgus - Jugoszláviai Magyar Kisebbségjogi Civil Egyesület erélyesen tiltakozik a csurogi és a környékbeli magyarok veszt?helyén november 3-án újra felállított, felavatott és felszentelt síremlék meggyalázása és darabokra törése miatt. "Történt ez annak ellenére, hogy Miroslav Mrnustik, a Tartományi Képvisel?ház alelnöke jelenlétével hivatalossá tette a kegyeletadást. Elismerésünket nyilvánítjuk ki Mrnustik úrnak e bátor tettéért, az ismét feljöv?ben lev? szerb nacionalizmus ismétl?d? megnyilvánulásai ellenére" - olvasható a közleményben, amely a továbbiakban megállapítja: "A csurogi síremléknek ez a legújabb ledöntése is arról tanúskodik, hogy a szerb nacionalisták nem akarják az itt él? népek közötti békés együttélést és egymás jogainak kölcsönös tiszteletben tartását. Követeljük, hogy a hivatalos szervek derítsék ki az elkövet?k kilétét, és indítsanak ellenük eljárást.
Az ártatlanul kivégzett vajdasági magyarok és más nemzetiség?ek jogállását végre rendezni kell.
Felhívjuk a vajdasági magyarság képvisel?it, hogy a tartományi, köztársasági és a szövetségi parlamentben kezdeményezzék az 1944/45-ös atrocitások ártatlan áldozatai hozzátartozói - nemzetiségre és vallási hovatartozásra való tekintet nélküli - békés megemlékezésre való jogának a tiszteletben tartását, és az életükt?l, szabadságuktól politikai okokból jogtalanul megfosztottak kárpótlásának rendezését, ahogyan azt a Magyar Köztársaság az 1992. évi XXXII. és az 1997. évi XXIX. törvénnyel megtette a jugoszláviai kárvallottak tekintetében is" - áll az Árgus intéz?bizottságának közleményében.

2002. december 18. - forrás: MTI, Hírkeres?, Magyar Szó