Ezer lej pénzbírságot rótt ki Kedves Imrére, a Hargita Megyei Közpénzügyek Vezérigazgatóságának vezet?jére az oláhországi "Országos Diszkriminációellenes Tanács", csak azért, mert úgy hirdetett meg 12 állást csíkszeredai, székelyudvarhelyi és székelykeresztúri kirendeltségeinél, hogy feltételként szabta meg a magyar nyelv ismeretét.

Adrian Moisoiu nagyrománia párti parlamenti képvisel? szerint az ilyen kikötések azt eredményezik, hogy aki nem ismeri a magyar nyelvet Hargita megyében, nem tud megélni, ugyanis nem kap munkahelyet. S?t, egyenesen rosszindulattal és a jó együttélést gátló magatartással vádolta Kedves Imrét, és úgy fogalmazott, hogy egyszer és mindenkorra véget kell vetni az ilyen jelleg? diszkriminációnak, mert ez el?bb-utóbb a területi leváláshoz, a románok elkergetéséhez vezet.

Csak már látnánk végre az oláhok visszakergetését a Kárpátokon túlra!
Ám nem. Jelenleg - majd' kilencven évvel a gyulafehérvári nyilatkozat után -, lám ott tartunk, hogy azt büntetik meg, aki a legminimálisabb elvárást fogalmazza meg, ahelyett, hogy kifejezetten CSAK magyar embert venne fel.
Hisz még akkor is rendkívül egyoldalú maradna a megszállt Erdély magyarjainak képviseltsége pl. a vezet?i helyek tekintetében.
Azonban egy olyan területen - a Székelyföldön -, ahol máig nem sikerült elrománosítani az ?slakosokat, ott a legalapvet?bb KELL LEGYEN, hogy BÁRMILYEN állás betöltésénél ismerje a jelentkez? a magyar nyelvet!
Ehelyett pénzbüntetést kap még az a magyar is, aki csak a minimum alatti szintet szeretné elérni...

2008. február 13. - forrás: Hargita Népe, MÉA