 | Hírek Önkormányzás - oláh módra Az 1300 óta (több, mint 700 éve!) az írásos emlékekben is Sámsondként nevezett Maros megyei Mez?sámsondon mai is a magyar anyanyelv? lakosság van többségben, mégsem használhatják a település magyar nevét. Az UDMR államtitkára szerint: lépnünk kell!
De hova hátrálhatnánk tovább??? A falut még a kommunista rezsim idején nevezték el Gheorghe Sincai román memorandistáról, aki mégcsak nem is Sámsondon, hanem a falu határában, a Görögkútként ismert tanyán született. A prefektúra még azt az önkormányzati döntést is megtámadta, amelyben arról határoztak, hogy az út mentén kiírják: Isten hozta Mez?sámsondra! Alexandru Papiu Ilarianak, az 1848-as forradalom román h?sének mindössze annyi köze volt Mez?bodonhoz, hogy az édesapja a faluban szolgált lelkészként. Ennek ellenére a kommunista hatóságok mégis az ? nevére "keresztelték" a vegyes lakosságú községet. Varró Levente, a település polgármestere elmondta, hogy ?k is megpróbálták a falu magyar nevét is használni, de a megyei hatóságok ellenállásába ütköztek. A község egyébként tele van kétnyelv? feliratokkal, de egyiken sem jelenik meg a hagyományos, régi magyar neve. A falu bejáratához például csak azt írhatták: Isten hozott községünkbe! Az Alsó-Nyárádmentén fekv? Lukafalvát is a múlt rendszerben keresztelték el Dózsa Györgyr?l. De persze a megszállók (megyei és központi hatóságok) mégsem a magyar parasztlázadó nevét használják, hanem annak románosított változatát. "Számunkra ezentúl is Lukafalva a falu neve, mert Dózsa Györgynek, és még annál kevésbé Gheorghe Dojának köze nem volt a Nyárádmentéhez" - nyilatkozta Iszlai Tibor polgármester. A Marosludashoz tartozó Andrássy-telep az els? világháború után még Colonia Andrássy néven szerepelt a román nyelv? okiratokban. A települést a parasztpárti kormány románosítási programja keretében ide helyezett tanító, Ion Alexandrescu javaslatára nevezték át. A magyargy?löl?ként elhíresült Ion Alexandrescu olténiai lakhelyér?l, Rosiorii de Vedér?l neveztette el Rosiori-nak a telepet. Annak ellenére, hogy a település bejárataihoz ki lehetne függeszteni a magyar nevét is, Ovidiu Dancu ludasi polgármester megtagadta a törvény alkalmazását. "Amíg helyi tanácsos voltam, többször kértem, a Rosiori alá írják ki: Andrássy-telep. A polgármester mindent megtett, csak ne kelljen a törvényt alkalmaznia. Egy adott pillanatban a közel 90 százalékban magyarok által lakott település határában megjelent egy tábla, melyen a Nyergestanya elnevezés állt, holott ez Marosludas más része" - mesélte Katona Sándor református lelkipásztor. Andrássy-telep mez?ségi bejáratánál jelenleg a Ludus-Marosludas felirat áll. Persze itt is gyakran lemázolják a magszállók a magyar szót! A Maros megyei 'Zoltánt' az oláhok Mihai Viteazu-ra írták mát, bár a havasalföldi vajda soha nem járt a Segesvár és Brassó közötti településen. A Kolozs megyei Tordaszentmihályon - ahol 27,4 százalék a magyarság aránya - szintén csak a Mihai Viteazu nevét használhatják. "Ha a személynevek esetében a törvény tiltja a települések hagyományos, kisebbségi nevének a használatát, lépnünk kell" - reagált a Krónika felvetésére Markó Attila, államtitkár, a Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának vezet?je. Valószín?leg szegény államtitkár az újságírótól hallott el?ször e problémáról, hisz az csak egyszer? magyar emberek mindennapi életét keseríti meg (viszont remekül szolgálja a megszálló elnyomók hatalmi érdekeit...) A Szeben megyei Asszonyfalva (Frauendorf) jelenleg Axente Sever nevét kénytelen viselni. A helybéliek jól ismerik az Asszonyfalva név keletkezésér?l szóló legendát. E szerint Rákóczi Ferenc szabadságharcában az akkor még tiszta szász településen is katonákat verbuváltak. A falu népe viszont nem akart berukkolni, így a férfiak is szoknyát öltve asszonynak próbálták álcázni magukat. A turpisság azonban kiderült, mivel az ?rmester a szoknyák felt?résével bízta meg a káplárt. Ej, de egyszer? világ is vót akkoriban!
Tegnapi hír: az UDMR Megyei Önkormányzati Konferenciáján tartott számvetést, ahol Markó Béla miniszterelnök-helyettes kijelentette. ?Erdély felemelését, decentralizációt, autonómiát, a magyar közösség sajátos gondjainak megoldását ígértük... az UDMR jól teljesített".
No comment 2006. május 2. - forrás: Krónia, MÉA |  |