A gyalázatos oláh iGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS (napjainkig segítve az 1990-es, véres, marosvásárhelyi etnikai összeütközés valódi okai és tettesei felderítésének eltussolását) mindmáig csak magyar és roma nemzetiség? személyeket ítélt el.
A felbújtó és végrehajtó gyilkoskedv? oláhok máig szabadok.

Ennek ügyében perújrafelvételt kért az Igazságügyi Minisztériumtól a Pro Európa Liga emberjogi szervezet, mivel azt gyanítják, hogy összefüggés van a véres konfliktus és a Román Hírszerz? Szolgálat megalakulása között.

A szervezet emberjogi irodájának a vezet?je tegnap egy sajtótájékoztatón bejelentette, hogy intézményük kérni fogja a misztériumtól a kivizsgálások folytatását. Jelezte, a kérés megtagadása esetében az üggyel a romániai nagykövetségekhez fordulnak
Haller István irodavezet? a kezdeményezést azzal indokolta, hogy léteznek olyan szemtanúk, akik megkeresték ?t, és arról tájékoztatták, hogy a véres konfliktust megel?z? napokban Virgil M?gureanu, a verekedés után frissen létrehozott Román Hírszerz? Szolgálat igazgatója Marosvásárhelyen járt.
Ha a bányászjárások, vagy az 1989-es forradalom esetében megtörténhetett a perújrafelvétel, akkor az etnikai konfliktus kapcsán is születhet ilyen döntés. Csak így tudhatunk meg többet arról, hogyan alakították át az egykori Szekuritátét hírszerz? szolgálattá.
A történtek kiprovokálásának feltételezését egyebek között az a tény táplálja, hogy a Görgény-völgyéb?l március 19-én buszokkal hoztak be a városba oláhokat, akik a város utcáin randalírozva szétverték az R(MDSZ) helyei szervezetének székházát, és a többtucatnyi személlyel együtt oda bezárkózott Süt? Andrást súlyosan bántalmazták, aminek következtében az író elvesztette fél szemét. Másnap a történtek miatt aggódó helyi magyarok az utcára vonultak, így a még Marosvásárhelyen tartózkodó oláhok és a magyar lakosság csoportja a f?téren hosszas farkasszemezés után összecsapott.

Brüsszel messze van és amúgy is csak bürokratákkal van tele

Schöpflin György euro-képviselt?l kapott hír: az oláhok csatlakozásával foglalkozó b?vítési biztos szerint jelent?s haladás történt Romániában. [???] Az Európai Parlament külügyi bizottsága el?tt el?zetes értékelést mutatott be Olli Rehn, aki a magyar képvisel?k kérdéseire nem vagy csak kitér?en válaszolt, s a kisebbségi kérdésr?l nem akart nyilatkozni...
"Románia egy ideje jobban teljesít. Persze ezzel együtt még vannak komoly problémák, a jogintézés, a törvényszékek m?ködése, és a korrupció terén." - állította a bürokrata. Egy fél mondatban említette a romákat, de az erdélyi magyarokkal kapcsolatos problémákra nem tért ki. Schöpflin, Gál Kinga és Tabajdi Csaba hiába tett fel kérdéseket, ezekre Olli Rehn nem nagyon akart válaszolni.
A fels?oktatással, az egyházi ingatlanokkal, a választási törvénnyel és a kisebbségi törvénnyel kapcsolatos problémákról kérdezték, mire kifejtette: a középiskolai oktatás terén nincs probléma Romániában, ami a fels?oktatást illeti, ott van a Sapientia Egyetem. [az az "apróság", hogy az nem a román állam által létrehozott, az ottani adófizet?knek, pénzükb?l m?ködtetett, s nem is állami egyetem - nos, ez nem zavarta]
A kisebbségi törvénnyel kapcsolatos kérdésre kitér? választ adott, a választási törvényr?l pedig azt mondta: ezt a problémát figyelik, de itt sem lát különösebb gondot.
Az évtizedek óta halogatott egyházi ingatlanok ügyére egyáltalán nem tért ki...
Hangsúlyozta azonban, hogy a magyar kisebbség feltételei javultak, amióta az RMDSZ tagja a kormánynak, majd megjegyezte: ez az a politikai párt, amelynek joga van tárgyalni a magyar kisebbség ügyében. Tulajdonképpen új elvet csempészett be, amellyel lesöpörte az asztalról a magyar civil társadalom szerepét. [lám, a kollaboránsok mégiscsak dolgoztak az UDMR-ben!]
Ami a közigazgatásban és az igazságszolgáltatásban felmerül? kisebbségi gondokat illeti, nem lát problémát a b?vítési biztos, de, mint mondta, még van tennivaló, például a rend?rség terén. Amikor Tabajdi Csaba fölvetette a Rehn Finnországában él? svéd kisebbség státusát, a biztos nem válaszolt, egyszer?en hallgatott. Eléggé visszatetsz? volt, hogy nem hajlandó kérdésekre válaszolni. Vagyis a brüsszeli bürokrata számára a romániai magyar kisebbség kérdése nem ügy, nem hajlandó beavatkozni, s valószín?leg a május 16-án megjelen? országjelentésében sem fog említést tenni err?l a kérdésr?l.

2006. április 6. - forrás: Szabadság, http://www.hhrf.org, MÉA