Írásos figyelmeztetéssel és a munkaszerz?désük felbontásával fenyegeti Nicolae Bocsan az egyetem rektora az erdélyi, magyar tannyelv? Bolyai Egyetem újraindításáért küzd? bizottság (BKB) két alelnökét, Hantz Péter és Kovács Lehel István egyetemi adjunktusokat.

Február 25-i keltezés? levélében Bocsan azzal vádolja a két magyar oktatót, hogy hamis képet festettek a Babes-Bolyai Tudományegyetem multikulturális jellegér?l, s megszegték az oktatók statútumáról szóló 128-as törvény 115. paragrafusát, melynek értelmében a tanárok felel?sségre vonhatók ha rombolják az intézményük jó hírnevét.
A fenyeget? rektori levelek kiküldését a Bolyai Kezdeményez? Bizottság a demokrácia súlyos megsértéseként értékeli. Az egyetem oláh vezetése nemcsak a magyar tannyelv? karok újraindításáért síkra szálló 149 oktató véleményét vette semmibe, hanem megtorlásokat helyez kilátásba azon fiatal tanárok ellen, akik leleplezték az egyetem hamis multikulturalizmusát, amelynek nevében visszautasítják a magyar oktatók jogos követeléseit.
Hetek óta tart a fenyeget?zés - mondta Péntek János, a magyar nyelvészeti tanszék vezet?je. Nekünk, magyar oktatóknak szolidaritást kell vállalnunk megfenyegetett kollégáinkkal, ha a véleménynyilvánításuk miatt fenyegetik ?ket. A BKB korábban arról tájékoztatott, hogy az intézmény máris csökkentette Bodó Barna egyetemi tanár bérét, miután a nemzetközi sajtóban megjelent a neves akadémikusoknak a Bolyai Egyetem újraindítását kér? levele.
Tegnap a Magyar Rektori Konferencia is állást foglalt a kolozsvári egyetem vitájában. A BKB-nak eljuttatott dokumentumban a magyarországi rektorok csúcsszerve arra kéri a Babes-Bolyai Tudományegyetem vezetését, hogy vegye fontolóra a magyar karok elutasításáról hozott szenátusi döntés felülvizsgálatát. A nyilatkozat szerint a rektori konferencia tagjai személyes megkeresésekkel is erre fogják kérni a kolozsvári egyetem vezet?it. A dokumentumban egyébként a testület megdöbbenésének adott hangot a magyar oktatók kezdeményezésének az elutasítása miatt. A rektorok ugyanakkor a kulturális autonómia mellett is leteszik a garast a dokumentumban. "Szilárd meggy?z?désünk, hogy a kulturális autonómia megvalósítása nem lehetséges a kisebbségek anyanyelvén történ? széles kör? fels?oktatás nélkül. Egy multikulturális intézményen belül is egy nemzeti kisebbség képvisel?inek joguk van arra, hogy önállóan döntsenek az anyanyelvi oktatást illet? kérdésekben" - áll a nyilatkozatban.
Minderr?l így tudósít az Adevarul: Kiélez?dtek az etnikai alapon való szeparatista törekvések a Babes-Bolyai Tudományegyetemen. A Bolyai kezdeményez? Bizottság kéri a magyar tanároknak a BBTE szenátusából való kilépését.
Szerencsére Köt? József, a Tanügyminisztérium államtitkára egyértelm?en nyilatkozik: "A Bolyai Kezdeményez? Bizottság kérése jogos és törvényes. Egy kisebbségi nemzetiségnek joga van az anyanyelven való tanuláshoz minden szinten. Ha saját, önálló intézményt szeretne egy közösség jogos, hogy kérje ennek a létrehozását. Az EU-s normák azt mondják, hogy 300000 lakos alapíthat egy egyetemet. Az erdélyi magyarok létszáma legalább három egyetemre feljogosít."
Az egyenl? esélyek nincsenek biztosítva az egyetem mostani szervez?dése által, ezért az államtitkár is támogatja a három szak létrejöttét.
Köt? József úgy véli, hogy a kisebbségi fels?oktatási intézmények alapítását kormányzati és parlamenti szinten kell szabályozni, mert egy nagy közösségre vonatkoznak. A kormánynak vagy a parlamentnek joga kell legyen, hogy eldöntse egy önálló egyetem létrehozását.
"Ennek a kérdésnek a megoldása a demokrácia egyik próbatétele" - mondta az államtitkár.

Valóban. A probléma csak az, hogy ennek a jószándékú államtitkárnak a f?nökét Markó Bélának hívják...

March 1, 2006 - source: Bolyai kezdeményez? Bizottság, Adevarul, Krónika