Aki már járt (vagy legalább átutazott) a Nyárád völgyében, végigkerékpározott a nyárádszeredai f?téren, vagy legalább autóval keresztül hajtott a helyen Marosvásárhelyr?l útban Szováta felé, annak bizonyosan szép emlékei lehetnek err?l a kedves kis, magyarok lakta településr?l, s arról a meseszép természeti tájról, a kanyargós, változatos utakról, amelyek arra vezetnek.
Elképeszt? barbárság kell ahhoz, hogy egy ilyen helyet is tönkretegyenek, elcsúfítsanak a hagymakupolás "új-honfoglalók". Hiszen "hívek" természetesen itt sem lesznek, ahogy lasszóval fogják a többi alufóliás tetej? templomaik, katedrálisaik számára is az arra téved? oláhokat Tordától a vásárhelyi Kövesdombig vagy épp a Csík vármegyei központi hely?rségükig. De ha barbárságról van szó - tudjuk - nem kell messzire nyúlniuk az oláh megszállóknak a példákért, lévén mindenki el?tt ott lebeg például Bözödújfalu rémképe...
S akinek a leghalványabb kételye is támadna a betolakodók tisztességtelen szándékát illet?en, annak figyelmébe ajánljuk, hogy mit ad Isten, épp a magyarok Millenniumi Emlékhelyére készülnek építeni aktuális gyalázatukat!

2003. 01. 21. Nyárádszereda f?téri parkjába építene templomot a gyulafehérvári ortodox érsekség. Ovidiu Natea Maros megyei prefektus, az egyház kérésére hivatkozva, levélben szólította fel a nagyközség vezet?ségét: miel?bb szabadítsa fel a területet, melyen a Millenniumi Emlékm? található. Székelykál és Maroskeresztúr után újabb Maros megyei magyarlakta település eshet az ortodoxia er?szakos terjedésének áldozatául. A görög keleti egyház még a tavasszal templom építésébe kezdene Nyárádszeredában. Amint Sergiu Or??an helyi lelkész tájékoztatott, a gyulafehérvári érsekség már elkészíttette a terveket, és felkérte a prefektúrát, járjon közben a település f?terén található telek felszabadításáért, amelyre a hajlék épülne. A f?téri park fels? sarkában jelenleg Nagy Lázár alkotása, a Millenniumi Emlékm? áll.
Ennek eltávolíttatására Ovidiu Natea prefektus és Ferenczi Petru jegyz? még októberben felszólította a nyárádszeredai hatóságokat. Ellenkez? esetben a büntet? törvénykönyv birtokháborításra vonatkozó, 220. cikkelyére hivatkozva, a kormány megbízottja egy hónaptól öt évig terjed? börtönbüntetéssel járó b?nügyi eljárást helyezett kilátásba azok ellen, akik a kopjafát állították. A polgármester nem tett eleget az utasításnak, és reméli, "fels?bb befolyásra" nem is fogják t?le ezt számon kérni. Mint mondja, számára rendkívül kényelmetlen számon kérni egy szervezetet az emlékm? elhelyezése miatt, hisz ezt lényegében Nyárádszereda magyarsága állította.
Építkezési igényét az ortodox egyház arra alapozza, hogy 1022 négyzetméteres telekkel rendelkezik a f?tér fels? felében. A földet lényegében a két világháború közötti román közigazgatás alatt, 1938-ban a görög katolikusok kapták ajándékba a helyhatóságtól. A bécsi döntés után a nyárádszeredai helyhatóság két ízben is, 1941-ben és rá egy évre, kérte az ajándékozási szerz?dés semmissé nyilvánítását. Mivel a telekátadásról egyetlen dokumentum sem került el? az irattárakból, csak gyanítani lehet, hogy a hajdani faluvezet?ség nem jószántából tette a nemes gesztust. Borbély Mihály alpolgármester szerint a község "a magyar világban" visszakapta telkét, ám az err?l szóló okiratokat gondos kezek eltüntették. Viszont ennél is több kérd?jelet hagyott maga után az a lépés, amit a '89-es fordulat után tett az ortodox egyház. A gyulafehérvári ortodox érsekség, kihasználva az 1948-as, még érvényben lév? államosítási rendeletet, negyvenkét év után, 1990-ben, a telket a görög katolikus felekezet nevér?l a sajátjára íratta át. A megkárosított egyház soha nem tiltakozott, hisz itteni híveinek száma mindössze kett?.
"Nyárádszeredában senki nem tudott arról, hogy a f?tér fels? csücske 1948-tól nem tartozik a hatszáz éves vásártérhez - állítja Dászkel László polgármester. - De arról sem tudtunk, hogy a telek 1990-ben gazdát cserélt, és az ortodoxok tulajdonába került. Fél évszázadon keresztül soha senki nem kerítette be, nem gondozta, nem kért oda építkezési engedélyt. A parkot mindvégig a község rendezte, mi több, a Hivatalos Közlönyben is megjelent leltár szerint a település közvagyonát képezi." A meglepetés 1997-ben érte az illetékeseket, amikor a volt pópa, Augustin Florea bejelentette, templomot építene. Sokak szerint '99 ?szén Florea atyát éppen azért váltották le, mert nem sikerült kiviteleznie az érsekség elképzelését. A községközpontban egy imaház és valamivel odébb, a Nyárádszeredába olvasztott Andrásfalván egy fatemplom áll az ortodox hívek rendelkezésére. Papíron számuk száz körüli, de ennek hatvan-hetven százalékát az ortodoxnak keresztelt árvaházi gyerekek teszik ki. A valós helyzetet azonban mi sem tükrözi jobban, mint a megyei román nyelv? napilap, a Cuvântul liber 1999. november 2-án megjelent cikke. A szerz? ebben az új pópa, Sergiu Or??an beiktatásáról számol be, amelyen a lelkészseregen és a sajtón kívül egyetlenegy nyárádszeredai román vett részt. Az önkormányzat peres úton próbálta meg visszaszerezni az egykoron községi vagyonként szerepl? parkrészt, azonban a marosvásárhelyi táblabíróságon született végleges döntés az ortodox egyháznak kedvez. "Az ítél?tábla ugyan elismerte, hogy a görög katolikus egyház 1989 után az 1990/115-ös törvény alapján visszanyerte jogait, viszont ez a törvény nem rendelkezik a felekezet jogtalanul elvett vagyonáról" - magyarázza a község új jegyz?je, Nagy Zsigmond.
Az építkezési engedély nem akadály. Mind Dászkel László, mind helyettese, Borbély Mihály leszögezi: semmi ellenvetésük az ortodox egyházzal szemben. Úgy érzik, Nyárádszereda magyarsága sem fordult ellenük, elvégre '90 forró márciusában az itteni magyarok ?rizték az andrásfalvi fatemplomot. Létezik viszont egy korábbi tanácsi határozat, mely megtilt bármiféle építkezést a f?téri parkban. Hat évvel ezel?tt Kacsó Antal helyi vállalkozó szeretett volna építeni a parkba, de az önkormányzat kénytelen volt elutasítani ajánlatát. Kés?bb, a közel háromszáz hívet számláló unitárius egyház lelkipásztora is templomot akart emelni az említett övezetbe, de az önkormányzati képvisel?k ?t is "átirányították" a tömbháznegyed elé. Áthidaló megoldásként a polgármesteri hivatal az ortodox egyháznak is más telket ajánlana fel. Kérdésünkre válaszolva Sergiu Or??an elmondta, egyháza elvileg elfogadná a telekcserét, viszont a döntés nem Nyárádszeredában, hanem Marosvásárhelyen és Gyulafehérváron születik. "Ha megfelel? telket ajánlanak fel, nem tartom kizártnak, hogy elfogadjuk. Elvégre a mi célunk a templomépítés, nem az etnikai feszültséggerjesztés. Híveink között eddig is a béke honolt, remélem, ez nem lesz másként ezentúl sem" - állítja a lelkész. Szintén a békés megoldásban reménykednek a község elöljárói is, akik bíznak az RMDSZ és a kormánypárt közötti megyei és országos szint? egyezségben. Azonban a minden szinten elveszített per és a prefektusi felszólítás mégis óvatosságra inti ?ket. "Láttuk, mi történt Székelykálban, hogy a maroskeresztúri esetr?l ne is beszéljünk. Tisztában vagyunk azzal, hogy az építkezési engedély kibocsátásának megtagadása nem jelent akadályt a nemzeti egyház el?tt" - nyugtázza Dászkel.
A görögkeletiek a színmagyar Kálban a Nagy család által visszaigényelt gyümölcsösb?l kaptak 40 hektár földet kolostorépítésre. Keresztúr f?terén pedig építkezési engedély és a tanácsosok tiltakozása ellenére kezdték meg templomuk építését. Másfél évvel ezel?tt a Nyárádszeredába látogató Andrei Andreicu? gyulafehérvári érsek maga jelentette ki, hogy milyen jól mutatna a f?tér két végében a református templom és vele szemben az ortodox. A helybéliek azonban ragaszkodnak a f?téri park jelenlegi arculatához, amelyet a közeljöv?ben az itt m?köd? kertészeti egyetem egyik hallgatójának terve tenne méretéhez ill?en pompássá.

2003. január 30. - forrás: Krónika