A "Bolyait" eddig háromszor építettük fel, adtuk össze mi magyarok a hozzá való szellemi és anyagi javakat, amit az oláhok mindig elloptak, összevontak, végs? soron magukévá tettek, s megszállva tartják mind a mai napig.

A tényekr?l pedig hazudnak folyamatosan mindenhol és minden szinten.
1990 óta a "multikulturalitás" fed?névbe csomagolva a Bolyain sehol nincs magyar felirat, s?t, még a kevés magyar szakon is oláhul kell szenvedniük a magyar egyetemistáknak - még a szociális munkás szakon is.
A Bolyai Egyetem újraindításának szükségessége volt a központi témája a kedden Kolozsváron tartott II. Bolyai Estnek. Az els? tanácskozást júniusban szervezte meg a Bolyai Kezdeményez? Bizottság, akkor f?ként a Babes-Bolyai Tudományegyetem tanáraival vitatták meg az egyetem problémáit, a második esten inkább a diákok hozzáállására voltak kíváncsiak.
Annak ellenére, hogy az Új Magyar Szó megpróbálta bojkottálni a rendezvényt (!bels? féreg foga rág!) azzal, hogy hazug módon a találkozó elhalasztását adta hírül keddi számában, a társszervez? Magyar Ifjúsági Tanács (MIT), Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) és a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ) munkája eredményeképpen nagyszámú érdekl?d? jelent meg a Protestáns Teológia Bethlen termében.
A II. Bolyai Estre Hantz Péter vitára hívta ki Szamosközi Istvánt, a BBTE Akadémiai Tanácsának alelnökét. Szamosközi el?bb azt mondta, csak Salat Levente és a Nagy László rektorhelyettesek társaságában hajlandó megjelenni, majd, miután Hantz ebbe beleegyezett, sürg?s és fontos teend?ire hivatkozva tért ki a vita el?l. Ugyanakkor nem zárkózott el egy kés?bbi id?ponttól, megjegyezve, nem is nagyon érti, mir?l akar az adjunktus vitázni vele, hiszen ? mindig is a magyar karok önállósulásáért harcolt, ebben teljes az egyetértés. Legutóbb Salat Levente is a magyar karok önállósulása és a magyar oktatás fejlesztése mellett tört lándzsát, hívta fel a hallgatóság figyelmét Hatnz Péter, úgy t?nik tehát, Nagy László lassan egyedül marad véleményével, mely szerint "az igen nagy értéket képvisel? BBTE-t egyben kell tartani".
Kovács Lehel adjunktus fénykép-összeállítás keretében hívta virtuális európai parlamenti utazásra a közönséget, majd összefoglalta az ottani el?adásukat. A két tanár négy problémakör köré csoportosította mondandóját Brüsszelben és Strassbourgban: szóltak a Bolyai egyetem újraindításának, valamint a Sapientia állami támogatásának szükségességér?l, felfedték a BBTE "multikulturalitásának" valódi arcát, végezetül bemutatták az általános és a középiskolai oktatás helyzetét különös hangsúlyt fektetve a diszkriminációkra (anyanyelvi szint? oláh nyelvismeretet követelnek a képességvizsgán és az érettségin, az ország földrajzát és történelmét oláh nyelven tanítják (é:hamisítják), nem támogatják a moldvai csángók magyar oktatását).
Kovács Lehel után Hantz Péter ismertette Európa valamennyi "hagyományos kisebbségének" oktatási helyzetét, nem egy olyan állami támogatású önálló egyetemet mutatva be, amelyet néhány tízezer lélekszámú kisebbség harcolt ki magának (Erdélyben 2 millió magyar adófizet?nek sem biztosítják!), majd b?vebben kifejtette az erdélyi állami támogatású önálló magyar egyetem szükségességét. Legf?bb problémaként azt jelölte meg, hogy alulreprezentáltak vagyunk a fels?oktatásban, több kiemelked? fontosságú szakon nem lehet magyarul tanulni , a multikulturalitás csak a hivatalos propagandában van jelen, az egyetem arculatában és életében egyáltalán nem, a magyar oktatási vonalnak semmilyen autonómiája nincs . Emlékeztetett: pár éve hétszázezer aláírás gy?lt össze az oktatási autonómia érdekében, a magyar oktatók nyolcvanöt százaléka támogatja a nagyobb önállóságot, keser?en jegyezve meg, hogy az oláh titkosszolgálat ma is a nemzetbiztonságot veszélyeztet? kérdésnek tekinti az önálló egyetem ügyét.
A BBTE két tanára sikerként értékelte brüsszeli és strassbourgi útját, sikerült ugyanis felhívniuk a figyelmet a BBTE sovinizmusára, hazug propagandájára és valótlan állításaira (ilyen például az, hogy a Sapientia oláh állami támogatással m?ködik), ígéretet kaptak az ügy kivizsgálására. Hantz Péter örvendetesnek nevezte, hogy valamennyi magyarországi párt EP-képvisel?je támogatta az erdélyi magyar önálló egyetem ügyét. Itthon is ezt kell elérnünk, mondotta, ha egyetemet akarunk, a brüsszeli út egyik legf?bb tanulsága, hogy - bár kétségtelen, hogy az R(mdsz) ilyen irányú politizálása sok kívánnivalót hagy maga után - semmilyen szinten nem szabad egymást ebben a kérdésben támadnunk, valamennyi politikai er?t fel kell sorakoztatni e kérdés mögött, mondotta. Állítása szerint Markó Béla kijelentette, nincs szó a BBTE-r?l való kivonulásról, ellenkez?leg, a kisebbségi törvény után napirendre fogják t?zni a magyar karok létesítését. "Az R(mdsz)t ugyanakkor határozottabb álláspontra kellene sarkalni", ezért lesz a tüntetés egyik kérése, hogy a közös kormányülésen ne csak a Sapientia állami támogatása, hanem a BBTE magyar karai létrehozásának a kérdése is szerepeljen. A kormánynak el?bb-utóbb úgyis változtatnia kell az általuk megtépázott hírnevén, különben komoly presztízsveszteséggel számolhat az EU-ban, tette hozzá.

Az igen aktív közönség hozzászólásaiban egyébként éppen az a félelem fogalmazódott meg a leggyakrabban, hogy a Sapientia állami támogatásával a magyar és az oláh kormány, valamint h? társa, az R(mdsz) csak kiszúrja az erdélyi magyarság szemét, mert ennek felemlegetésével söpörnek majd le minden indítványt az asztalról. A két tanár szerint ez a veszély nem áll fenn. Állami támogatás esetén a Sapientia a m?szaki egyetem irányába tolódna el, a Bolyai pedig megmaradna tudományegyetemnek. Önálló erdélyi magyar egyetemi hálózatról beszéltek, amelybe több egyetem tartozna.
A fórumon több ifjúsági szervezet képvisel?in kívül a BBTE számos tanára is jelen volt, többek között Bodó Barna, Bódis Jen?, Kása Zoltán, Muzsnai Csaba, Sárkány-Kiss Endre, Vekov Károly szólalt fel. Egyetlen ellenérv sem hangzott el Bolyai újraindítása ellen, valamennyi hozzászóló az alacsony min?ség? tömegoktatás csapdájától, valamint a kormány és az R(mdsz) kicselezését?l féltette az egyetem ügyét.

Hantz Péter bejelentette, terveik között szerepel kedvez? külföldi sajtóvisszhang megteremtése, a nemzetközi tudományos élet, a magyar politikai elit mozgósítása (ez utóbbi részben már sikerült Brüsszelben és Strassbourgban), az oláh politikai elit egy részének a megnyerése (a miniszterelnök t?l már kértek találkozót, de válaszra sem méltatta ?ket , most Basescuhoz fordulnak), a kisebbségi fels?oktatási konferencia valós térben való megszervezése (az els?, internetes konferenciáról az Erdélyi Naplóban olvashattak a tavasszal), valamint a Bolyai egyetem újraindítása tanulmányának elkészítése.

October 13, 2005 - source: EMI - Bagoly Zsolt, MÉA