Az 1837-ben alakult Magyar Olvasó Egyesület az 1850-es években a helyi magyarság és a szászok egy részének közadakozása, valamint hitel segítségével Stehler Augustától, egy nagyszebeni szász f?úr feleségét?l 15 000 forintért megvásárolta a város f?terén lév? egyszintes házat. Kés?bb saját költségen további két emelettel b?vítették az épületet. 1892-ben az egyesület nevet változtatott, és Nagyszebeni Magyar Polgári Kör lett. A Magyar Ház els? emelete a tisztvisel?k, a második szint az iparosok szórakozóhelye volt, több ezer kötetes könyvtárral.

A kommunista diktatúra idején úgy szüntették meg a Nagyszebeni Magyar Polgári Kört, hogy err?l a mai napig nem született írás. 1944 ?szén a polgári kör helyébe a Magyar Népi Szövetség (MNSZ) költözött be, amely kulturális-ifjúsági szervezetet is m?ködtetett, ennek titkára éppen Kalmár Zoltán volt. 1952-ben a kommunisták kilakoltatták a házból az MNSZ-t, az utcára dobált magyar könyvtárból máglyát raktak. A megmenekült kötetek egy részét a nagyszebeni ASTRA könyvtárban helyezték el, néhány példány magánkönyvtárakban talált menedéket, mások pedig az RMDSZ székházába kerültek.

A Nagyszebeni Magyar Polgári M?vel?dési Egyesület azért pereskedik a városházával, mert a polgármesteri hivatal egyszer már visszaadta, most pedig elpereli az egylett?l a Magyar Házat. A Kalmár Zoltán elnökletével 1993-ban újjáalakult, majd 1994-ben jogilag bejegyzett nagyszebeni magyar m?vel?dési egyesület jogutódként kérte vissza a Magyar Házat 2003-ban az egyházak, valamint a nemzeti kisebbségek szervezeteinek ingatlanjait visszaszolgáltató, 2003/10-es törvény alapján. A Klaus Johannis polgármester által ellenjegyzett 2003. áprilisi, 291. számú rendelet visszaszolgáltatta az ingatlant, amelyet azonnal telekkönyveztek a magyar egyesület nevére. Még meg sem száradt a tinta a dokumentumokon, a városháza visszatáncolt.
Kalmár Zoltán nyugalmazott tisztvisel? szerint a perben vesztésre állnak, mert a nagyszebeni törvényszék értelmezése szerint az ingatlan eredeti tulajdonosa, azaz a régi polgári egylet, illetve a jelenlegi magyar egyesület neve nem azonos, ezért nem tekintik ?ket jogutódnak. "Pedig az alapító okiratunkban és az alapszabályunkban világosan le van írva, hogy a régi Magyar Polgári Kör jogutódjának tekintjük magunkat, és ezt az alapszabályt fogadta el egyesületünk bejegyzésekor a nagyszebeni törvényszék" - szögezte le az egyesület elnöke.
A törvényszékhez intézett átiratában egyebek mellett azt a kérdést fogalmazta meg: ha egy hajadon férjhez megy, és megváltozik a neve, nincsenek ugyanolyan örökösödési jogai szüleinek jussából, mint a névváltoztatás el?tt? "Hiszen a mai Románia neve sem azonos a kommunista Romániáéval, és a polgármesteri hivatalt is másképpen nevezik, mint a kommunizmus idején, amikor néptanács volt" - sorolta érveit Kalmár Zoltán, aki leszögezte, ha a feljebbviteli bíróságon, netán a legfels?bb bíróságon is veszítenek, Strasbourgig is elmennek igazukért.

A házba kés?bb bérlakókat költöztetett az állam, majd a helyi néptanács rövid ideig inasiskolát m?ködtetett az épületben. Az ingatlan 1967-ben telekkönyvileg is állami tulajdonba került. A kétemeletes házban a lakókon kívül a Szeben megyei bélyeggy?jt?k egyesülete tevékenykedik, többnyire zárt ajtóval, a földszinten pedig egy magántulajdonban lév? kis bolt m?ködik. A visszaszolgáltatást a bélyeggy?jt?k egyesülete bolygatta meg. 2003-ban közokirat-hamisítással, csalással és hamis dokumentumok használatával jelentették fel az ügyészségen az id?s férfit, aki szerintük törvénytelenül kérte vissza az ingatlant. "2003 nyarán beidéztek az ügyészségre. ((Érdekes, hogy mostanában az ilyen rágalmazóknak, másokat jogtalansággal és egyéb valótlansággal megvádolóknak áll a világ - a receptjük is azonos: mindegy milyen, csak minél nagyobb hazugsággal megvádolni a becsületes embert, s ha az jóval kés?bb kivívja is igazát, addigra már amolyan kabátlopási ügybe keveredett, s a rágalamzóknak csak ez a fontos!)) Tisztában voltam azzal, hogy a Magyar Országos Levéltárból kapott dokumentumok teljes mértékben hitelesek, fel sem merül a hamisítás vagy csalás gyanúja, mégsem mentem oda szívesen" - részletezte a történteket Kalmár Zoltán.
A 82. évében járó férfi szerint a vizsgálatot folytató fiatal ügyész is belátta, hogy a Budapestr?l kapott dokumentummásolatok hitelesek, így az ügyet nem sikerült b?nügyi síkra terelni, a bélyeggy?jt?knek elnézést kellett kérniük. Hetek múlva a polgármesteri hivatal mégis kezdeményezte a Magyar Ház visszaszolgáltatásáról szóló rendelkezés hatálytalanítását.
Az indoklás szerint a mai magyar m?vel?dési egyesület nem jogutódja a 19-20. századinak, ezért nem lehet a Magyar Ház tulajdonosa; ebb?l lett a most zajló per. A városháza jogásza, Afrodita Sturzu is elismerte ugyan: a mai magyar egyesület alapszabályában valóban szerepel, hogy a régi jogutódjának tekinti magát, és az egyesület 1994-ben történt jogi bejegyzésekor ezt a nagyszebeni törvényszék valóban szentesítette, de az okmányokból nem derül ki, hogy ezt minek alapján tette. És mivel a két egylet neve nem azonos, kezdeményezték a restitúció visszavonását.

Kalmár Zoltán dokumentumokkal tudja bizonyítani igazát. "Megvan a két egylet alapszabálya és bejegyzési okirata, a Magyar Ház telekkönyvi kivonata, az ingatlan b?vítésének a dokumentumai, minden, amivel igazoltuk a visszaigénylés jogosságát. Mindezekb?l világosan kiderül, hogy a nagyszebeni magyarság kulturális érdekeit szolgáló mai, szintén apolitikus polgári egyesület a 19. században létrehozottnak a jogutódja, így ez az egyedüli jogosultja a háromszintes ingatlannak."
Nyilvánvalóan az ingatlan egy részét megvásárolni szándékozók állnak az ügy hátterében, lévén az összes bizonyíték dacára els? fokon pert veszítettek, fellebbezésük nyomán pedig a gyulafehérvári táblabíróság tárgyalja az ügyet.
Kovács István ügyvéd szerint példátlan a Magyar Ház esete. A perben a magyar egyesületet képvisel? nagyszebeni ügyvéd azt mondta, több olyan egyesület, illetve jogi személy kapott vissza ingatlanokat, amelyeknek a neve távolról sem egyezik az egykori ingatlantulajdonos el?dével, de mert jogutódnak tekintették azokat, senki sem akadékoskodott a restitúció ellen. Mint mondta, a magyar polgári m?vel?dési egyesület alapszabályában tételesen szerepel: az egykori Magyar Polgári Kör jogutódjának tekintik magukat, és a törvényszék ezt így hagyta jóvá. Úgy vélte: sajnálatos ugyan, hogy az újjáalakuláskor az egylet új nevet vett fel, de ez nem lehet a visszaszolgáltatás akadálya.

Szerinte annak ellenére sincs sok esélye a magyar egyletnek pert nyerni, és meg?rizni a Magyar Házat, hogy a polgármesteri hivatal jóval a jogveszt? 30 napos határid?n túl kezdeményezte a restitúció visszavonását (lásd románia, mint jogállam!). Bár a meglév? bizonyítékok elegend?ek annak igazolására, hogy az ingatlan jogosan került vissza a Nagyszebeni Magyar Polgári M?vel?dési Egyesület tulajdonába, úgy t?nik, a polgármesteri hivatal tévedésnek tekinti a Magyar Ház visszaszolgáltatását - értékelte a jogász. Hozzátette: a jelek szerint nagy érdekek f?z?dnek az értékes házhoz.
A pert?l, és annak végkimenetelét?l függetlenül a Magyar Házért a m?vel?dési egyesület adózik. A több mint tíz albérl? család egyenként havi 150 000 lejt fizet, a bélyeggy?jt?k és a földszinten m?köd? üzlet semmit. Szombatfalvi Török Ferenc elmondta: a házban lakókat nem költöztetnék ki, hanem szociális lakásokként m?ködtetnék tovább a parányi otthonokat.
A ház alagsorában gulyáscsárdát létesítenének, az els? szinten a m?vel?dési egyesület, a másodikon az ifjúsági szervezet kapna helyet, a padlástéren pedig galériát hoznának létre. "Képeseknek kell lennünk a sokszín?ség befogadására" - mondta Szombatfalvi jelezve, hogy Nagyszeben 2007-t?l az európai kultúra központja lesz, a Magyar Ház révén pedig a helyi magyarság is meg akarja mutatni önmagát. ? is meger?sítette, ha pert vesztenek, a nemzetközi bírósághoz fordulnak. Kalmár Zoltán máris benyújtott egy jegyzéket, miszerint amíg nincs joger?s határozat a visszaszolgáltatási rendeletr?l, addig a m?emlék épületet nem lehet sem eladni, sem bérbe adni.
"Ha a most zajló pert elveszíti a nagyszebeni magyar egyesület, sajnos nem lesz lehet?sége újra kérni az ingatlan visszaszolgáltatását" - véli Puskás Bálint Zoltán. Az R(mdsz) szenátorát annak kapcsán kérdeztük meg err?l, hogy legutóbbi ülésén a Tariceanu-kabinet elfogadta a nemzeti kisebbségi civil szervezetek ingatlanjainak visszaszolgáltatásáról szóló jogszabály alkalmazási módozatát.
Az 1999/83-as számú sürg?sségi rendelet alkalmazási kitételei szerint az 1940. szeptember 6-a és 1989. december 22-e között jogcím és kártérítés nélkül elkobzott, ma is létez? épületeket, valamint a hozzájuk tartozó területeket lehet visszaigényelni, kivéve a külterületeket. A restitúciós bizottság veszi át azon kérelmek elbírálását, amelyekben különféle okok miatt még nem született végleges jogorvoslat, ugyanakkor önkényes elkobzásnak tekintend? minden olyan eset, amelynek során a vonatkozó id?szakban a nemzeti kisebbségi közösségekt?l jogcím nélkül vettek el ingatlanokat. Milyen hatékony érdekvédelmet folytat ez a román kormánypárt... a valamikori RMDSZ.

2005. április 7. - forrás: Krónika, MÉA