Ismét tobzódnak a barbár megszállók. Egy magyar fiatalt a feltámadás napján paste fericit, bozgorule "jókívánság" mellett szúrtak le ismeretlen suhancok egy forgalmas, köztudottan magyar mulatóhely el?tt.

Az eset Húsvétkor, vasárnapról hétf?re virradóan történt, és röpke másodpercek alatt játszódott le. Két fiatal fiú lépett ki az egyik belvárosi magyar bár ajtaján, s amíg egyikük taxiért intett, ismeretlen tizenévesek támadták meg a gyanútlanul várakozó, 24 éves S. P.-t. Miközben szitkokat szórtak rá, tudtára adták, hogy azért jár pórul, mert magyar az anyanyelve, aztán pedig hátulról fejbe szúrták, majd elszaladtak.

A fiatalt súlyos vérveszteséggel szállították a sürg?sségre, ahol az ügyeletes orvosn? szörnyülködve árulta el: az mentette meg, hogy lófarokba fogott haja részben felfogta az egyel?re azonosítatlan vágószerszámot.

Egyre gyakrabban ér szóbeli vagy enyhébb formájú tettlegességig fajuló támadás kolozsvári magyarokat pusztán azért, mert magyarok. A szóbeli szitkok, fenyegetések szinte mindennaposak - megszólják például a közszállítási járm?veken magyarul beszél?ket.

Léteznek ugyan illetékes szervek, intézmények, amelyeket éppen azért hoztak létre és m?ködtetnek - az adófizet?k pénzéb?l -, hogy sérelmekkel hozzájuk lehessen fordulni, ám a látszatbéke meg?rzéséért nem kerülnek nyilvánosságra az apró, ám annál gyakoribb esetek, pedig tudhatjuk, hogy a struccpolitika nem lehet megoldás.
Persze mit is várhatunk az ilyen sóhivataloktól, és az ahhoz ill? vezet?ikt?l... Lássuk!

Asztalos Csaba, az Országos Diszkriminációellenes Tanács elnöke szörnyülködve vette tudomásul az esetet. Az áldozat, mint mondta, panaszt emelhet a diszkriminációellenes tanácsnál az els?sorban büntet?jogi jelleg? sajnálatos eset kapcsán.
A nemzeti önérzetükben sértettek, vagy egyéb hasonló sérelmek elszenved?i a diszkriminációellenes tanácshoz - Consiliul Na?ional pentru Combaterea Discrimin?rii, Bukarest, I. kerület, Walter M?r?cineanu utca 1-3., fax: 021-312-65-78 vagy 021-312-65-79 - fordulhatnak, ahová akár faxon is elküldhetik panaszaikat. Ezeket kivizsgálják és 30 nap alatt kötelesek választ adni rá. Ha valóban diszkriminációról van szó, úgy a vádlottra pénzbírságot szabhatnak ki, s a sértett fél ezen felül kárpótlást is követelhet. Ez kihágások esetében történik, büntet?jogi esetnél már bonyolultabb a helyzet: akkor a rend?rség, ügyészség és a bíróság is bevonódik az ügybe.
A diszkrimináció bizonyítása, persze, nem mindig egyszer?, hiszen valakinek tanúskodnia kell, no meg az elkövet?t is azonosítani kell, ami például utcai szóbeli sértegetésnél vagy járm?vön történ? gyalázásnál nem könny?.

Asztalos Csaba szerint els?sorban a roma kisebbséget éri diszkrimináció, a magyarellenes megnyilvánulások elenyész?k. (vajon, ha ?t szúrta volna fejbe az adott oláh barom, akkor is ezt mondaná ez az R(mdsz)-s mellébeszél???)
"A múlt héten Nagyváradon, azel?tt Marosvásárhelyen volt egy-egy esetünk" - mondta, majd kitér? választ adott arra a kérdésre, hogy esetleg nem azért olyan kevés-e a magyaroktól érkez? panasz, mert már megszoktuk, és így elt?rjük a többség részér?l érkez? diszkriminációs cselekedeteket. A magyarság és a többség viszonya különbözik a többség és a romák viszonyától - érvelt -, az évek során kialakult egy bizonyos fajta párbeszéd. De hozzáf?zte: jobban kell tájékoztatni az állampolgárokat.

2005. április 1. - forrás: Szabadság, MÉA