Ady Endre váradi emlékmúzeuma a zsákmány

Az ortodox egyház tulajdonába került a nagyváradi Ady Endre Emlékmúzeum épülete és a F? utca 13. szám alatti ingatlan, miután a város tanácsa hét eleji ülésén elutasította az épületekben m?köd? cégek vezet?inek kérelmét azon bírósági határozat megfellebbezésére, amely a görögkeletieknek juttatta a 7000 négyzetméternyi területet.

Bíró Rozália, Nagyvárad alpolgármestere a Krónikának elmondta, az ügy kezdete 1937-ig nyúlik vissza, amikor a város vezet?sége az ortodox egyháznak adományozta(magyarul ellopta a magyaroktól a tulajdonukat, mint az százszámra történt Erdélyben) az értékes belvárosi épületeket, illetve a Széchenyi tér köztük elterül? részét, hogy templomot építhessenek. Ez azonban nem történt meg, 1945 után pedig államosították az ingatlanokat. A rendszerváltás után az ortodox egyház visszaigényelte a területet, ám a tanács visszautasította kérésüket azzal az indoklással, hogy a püspökség semmit nem fektetett az ingatlanokba. Az ortodoxok perre vitték az ügyet, ám mind els?, mind másodfokon vesztettek. A táblabíróság végül a püspökségnek adott igazat, elfogadva érvüket, hogy a pap, aki aláírta az adománylevelet, amellyel 1945 után állami tulajdonba kerültek az ingatlanok, nem volt jogosult az aláírásra.

Az ingatlanokban m?köd? cégek az önkormányzathoz fordultak, hogy a tanács kérje a bírósági határozat felülvizsgálatát. Hasonló kéréssel fordult a testülethez az RMDSZ is, miután az Ingatlankezel? Igazgatóság illetékesei rábukkantak arra a püspöki felhatalmazásra, amely feljogosította az adománylevelet aláíró papot, hogy ellássa kézjegyével a dokumentumot. "Ezt perdönt? bizonyítéknak tekintettük, ennek nyomán kezdeményeztük is a határozat felülvizsgálatát" - fejtette ki az alpolgármester. A fellebbezési határid? március 28-án, azaz hétf?n járt le, ezért kellett sebtében összehívni a rendkívüli tanácsülést.

Bíró Rozália elmondta, az elmúlt hetekben a városi tanács három szakbizottsága a fellebbezés mellett döntött, míg két másikban csupán az RMDSZ-es tanácsosok voksoltak mellette. ?Bár a tanácsülés el?tt úgy t?nt, meglesz a többség, végül csupán az öt jelen lév? RMDSZ-es tanácsos szavazott a fellebbezés mellett, négy román tanácsos tartózkodott, a többiek viszont - Petru Filip polgármesterrel együtt - elutasították azt? - közölte az alpolgármester.
Egyetlen esély maradt: ha valaki megtámadja a közigazgatási bíróságon a tanács döntését, amelyben az elutasította a fellebbezést - fejtette ki az alpolgármester.

2005. április 1. - forrás: Krónika, Erdély Ma