Tíz pontban foglalta össze az erdélyi magyarság jogsérelmeit a Magyar Polgári Szövetség sepsiszéki szervezete. A Gazda Zoltán elnök által jegyzett dokumentumot elküldték az EP magyar frakciójának, személyesen Gál Kinga képvisel?nek, hogy vegyék figyelembe Románia európai uniós csatlakozásánál.
* Vajon miért van olyan érzése az embernek, hogy ez a falrahányt borsó tipikus esete? *

Talán azért, mert a képmutató EU-bürokratáknak b?ven van mit takargatniuk a régi EU-házukon belül is? Vagy mert az EU-t eddig sem érdekelte érdemben sem az erdélyi magyarok elnyomása, sem az ottani környezetkárosítás? Esetleg a régi reflexek okán, hisz az egykori trianoni szálláscsinálók még a látványos bocsánatkérésig sem jutottak el a trianonban elkövetett szándékos nemzetgyilkossági kísérletük okán? Pedig ma nagy divatja van az elkövetett b?nök sokadszori megbánásának - igaz, érdekes módon valahogy ez is mindig úgy történik, hogy az áldozat-nemzet kerül a sablonb?nös padjára? Ezért aztán már a "bocsánat, hogy élünk"-nél tartunk, miközben a magyaroktól rendre még bocsánatot kérni is "elfelejtenek".

A jogsérelmek kitérnek az anyanyelv-használatra, amely jórészt papíron létezik. Székelyföldön a közintézményekben román nemzetiség?ek a vezet?k és az alkalmazottak is, akik nem ismerik a magyar nyelvet, nem engedik a demokratikus érdekérvényesítést, elfojtják a népszavazási kezdeményezéseket, diszkriminatív a választási rendszer (csak az RMDSZ képviselheti a magyar kisebbséget), az ortodox egyházat kiemelten támogatják a magyar történelmi egyházakkal szemben, nincs önálló magyar nyelv? oktatási rendszer, hátrányos a regionális felosztás a Székelyföldre, hiányoznak a hadseregben és a rend?rségben a magyar tisztek és alkalmazottak, egyre kevesebb a magyar orvos, gazdaságilag nincs fellendülés és még mindig nincs a románokéhoz hasonló arányban magyar nyelv? közszolgálati tévé és rádióm?sor - sorolja a dokumentum.

2005. március 8. - forrás: Kárpátmedencei Krónika, MÉA